„Az élet minősége és maga az élet nem elválaszthatók egymástól. A palliáció igenis életmentés. Nővérem több fronton harcol, és a palliatív terápia abban segítette őt, hogy az egyik fronton győzedelmeskedni tudjon, ami által több energiája maradt a kemoterápiás harcra. A nővérem mindennapi élete gyökeresen megváltozott.”
T. Etelka
Egyik páciensünk hozzátartozójának szavai ezek. A családtagé, aki végig kíséri a beteget annak küzdelmén, támogatást nyújt, aggódik, segít, ha tud. Meghallgat, amikor arra van szükség, tanácsot ad, ha kérik. Elkísér, megvár, felsegít, betakar.
Mindannyian ismerjük az érzést, amikor egy betegség, egy hirtelen jött új tünet megjelenése szorongással, aggodalommal tölt el bennünket, számtalan kérdést vet fel bennünk: Mi okozza a panaszokat? Hol tudnak segíteni?
Még inkább így van ez akkor, amikor bizonyosságot nyer, hogy a tünetek hátterében súlyos megbetegedés áll. Szerencsés esetben a páciens rövid időn belül megtalálja a számára ideális kezelőorvost, olykor azonban kivizsgálások hosszú sora előzi meg a diagnózis felállítását, és hosszú a várakozással teli időszak, amíg elkezdődhet a páciens kezelése.
Komoly, életet súlyosan nehezítő következménye lehet számos megbetegedésnek a hasüregben vagy mellüregben visszatérően megjelenő folyadékgyülem. A beteget nyugtalanítják a felgyűlt folyadék okozta súlyos panaszai: a légzési nehezítettség, a fájdalom, a folytonos émelygés, a fizikai korlátok. Az érintett betegnek sokszor nemcsak a fizikai tünetekkel, hanem a lelki teherrel is meg kell küzdeni. Bizonytalanságában fél elhagyni otthonát, tartva attól, hogy tünetei felerősödnek. Nem szívesen mozdul ki a hasvíz következtében megváltozott külseje miatt sem.
Mi is ez a két tünet, és mi állhat kialakulásuk hátterében?
Az ascites, (vagy a köznyelv szótára szerint hasvízkór) elsősorban májbetegségek talaján alakul ki. A hasi vizenyő nem maga a betegség, hanem tünet, következmény: a hasüregben folyadék halmozódik fel.
A mellűri folyadékgyülem szintén valamilyen alapbetegség következménye. Az egészséges szervezetben a mellhártyalemezek között kevés sűrű folyadék található, amely biztosítja a tüdőt borító és a mellkasfalra belülről tapadó mellhártyalemez egymáson való elmozdulását. Ezt a folyadékot a savós mellhártyák termelik. A mellhártya rétegei között gyulladás, tumor, vagy a mellkasi erek áteresztőképességének megváltozása következtében folyadék halmozódhat fel, ilyenkor beszélünk mellkasi folyadékgyülemről. Ez összetételében hasonlíthat a vérplazmához, lehet vér, nyirok, genny, lehetnek benne tumoros sejtek.
Megalapozott palliatív terápia, mérhető életminőség-javulás; az ewiCare ’hosszútávú gondoskodás’ koncepciója számokban:
- több mint 25 éves technológia
- évente 25000 katéter beültetés Európában
- minimális fertőzési arány (<3%)1
- többszáz nyugat-európai partnerklinika Németország, Svájc, Svédország, Ausztria területén: mellkassebészeti, tüdőgyógyászati, gasztroenterológiai, onkológiai, általános sebészeti, nőgyógyászati és kardiológiai szakterületen
- közel 250 otthoni kezelést betanító szakápoló
- 30 éves tapasztalat a palliatív medicinában, 300 alkalmazott
- közel negyedmillió kezelt páciens világszerte
1.) Warren W, Kim A, Liptay M. Identification of clinical factors predicting PleurX catheter removal in patients treated for malignant pleural effusion. Eur J Cardio Thorac Surg. 2008;33(1):89–94.
Jellegzetes panaszok
A hasban akár több liternyi folyadék is felhalmozódhat. Az ascites mennyiségétől függően okozhat panaszokat, vagy maradhat tünetmentes. Amíg kevés – egy-két deciliter – a folyadék mennyisége, az nem okoz panaszt, legfeljebb ultrahanggal kimutatható. Minél több a folyadék, a tünetek annál inkább fokozódnak: a hasat elődomboríthatja, hasfeszülést, étvágytalanságot, teltségérzést okozhat, a kiváltó ok, betegség okozta panaszokon túl. A hasfal kifeszül, a bőr elvékonyodik, a köldök elsimul, vagy kidomborodik. A hosszabb ideje fennálló és jelentősebb mennyiségű ascites esetén gyakran jelentkezik hasfali sérv, főleg a természetes predilekciós helyeken, illetve a korábbi hasi műtétek helyén, és néha inkontinenciát is okoz. A légzési nehézségek főként fekvő állapotban jelentkeznek, mert a légzésben kulcsfontosságú rekeszizmot nyomja a hasvíz, ezért ilyenkor a félig ülő helyzetben való pihenés jelenthet könnyebbséget a betegnek addig is, amíg hascsapolással le nem szívják a problémát okozó folyadékot. (Nehézlégzést a tüdőben felhalmozódó folyadék is okozhat.)
Főleg a köldöksérv felett gyakran elvékonyodik, kifekélyesedik a bőr, spontán ruptura is lehetséges. A klinikai tüneteket az alapbetegség tünetei színesíthetik. Malignus betegséget kísérhet a jelentős fogyás, icterus vagy akár láz. Kialakulhat továbbá veseelégtelenség hepatopulmonalis szindróma, mellűri folyadék, nehézlégzéssel.
Az ultrahangvizsgálat mellett a hasvízből általában mintát is vesznek, hogy citológiai és bakteriológiai vizsgálatokkal meggyőződjenek arról, vannak-e a vizenyőben daganatsejtek, illetve fertőzésre utaló jelek, amelyek például antibiotikum kezelés indítását indokolják. Mintavételkor fertőtlenítést és érzéstelenítést követően egy tűvel a hasfalon keresztül jutnak be a folyadékhoz.
A pleurális folyadékgyülem fajtájától és kiváltó okától független uralkodó tünete a szúró jellegű mellkasi fájdalom és a légzési nehezítettség. Ez a fájdalom változó mértékű lehet, és mértékét a légvétel, illetve a köhögés súlyosbítja. A felgyülemlett folyadék nagy mennyiséget is elérhet, ami az adott mellkasfél légcseréjét lehetetlenné teheti, illetve a mellkasi szerveket egyik oldalról a másikra áttolhatja. Ez mindkét esetben erősen nehezíti a légzést. A fájdalmat a betegek általában a mellkasban érzik, de az ki is sugározhat a test más részeibe is. A betegekre jellemző lehet a láz, az elesettség, és mindenféle megterhelés kerülése a nehézlégzés miatt. Előfordul még étvágytalanság, ennek következtében súlyvesztés. A betegeknek rossz a közérzete, rossz az általános állapota.
Árak és további információk
Cél: a tünetek enyhítése;
avagy a folyadékgyülem kezelése
A visszatérő folyadékgyülemek kezelése tüneti, tehát a panaszok mérséklését szolgálja.
Ascites megjelenése során enyhébb esetekben elegendő lehet vízhajtók alkalmazása és diéta előírása a beteg számára. A diéta két legfontosabb pillére, hogy sószegény legyen és fehérjében gazdag. Emellett indokolt esetben csökkenteni kellhet a napi folyadékbevitelt is. Amennyiben ez nem elegendő, hascsapolásra kerülhet sor. Ez hasonlóan történik, mint a fentebb írt mintavételkor, csak amíg a diagnosztikus hascsapoláskor kis mennyiségű folyadékot távolítanak el, a terápiás hascsapolás esetén akár 2-10 liter ascitest is leszívhatnak, hogy ezzel szüntessék meg a panaszokat (ekkor infúzióval, vénás fehérjepótlás is történik, leggyakrabban albumin formájában). A hascsapolás eredményessége csak átmeneti: amennyiben a kiváltó okban nem történik változás, a folyadék újratermelődik.
Az ascites tehát önmagában nem gyógyítható, a kóros folyadéktermelődés akkor lassítható, ha az alapbetegséget, a kiváltó okot sikerül uralni, például a hashártya-gyulladást orvosolni vagy a hashártyán lévő áttétes gócok méretét és számát csökkenteni.
A mellűri folyadékgyülem mennyiségének csökkentésére szintén adhatnak vízhajtó kezelést, illetve, ha szükség és lehetőség van rá, mellkascsapolást (thoracocentesis) végeznek. (Ha daganat okozza a folyadékgyülemet, előfordul, hogy az több rekeszben is megjelenik, ezért nem minden esetben van lehetőség még ultrahang vezérelten sem a lecsapolásra.) A csapolás (punctio) előtt fizikális vizsgálattal (kopogtatás), ultrahanggal, röntgennel beazonosítják a folyadék elhelyezkedésének pontos helyét. A mellkascsapolás alatt a beteg kicsit előrehajló, ülő helyzetben van. A bordák közé beadott injekcióval helyi érzéstelenítést alkalmaznak, ezt követően kerül sor egy fecskendővel vagy szívóval a folyadék kiszívására. A mellkascsapolás leggyakoribb szövődménye (kb. öt betegből egynél fordul elő), hogy a mellhártya két lemeze közé levegő kerül, s ellátást igénylő légmell (pneumothorax, PTX) alakul ki.
Hosszabb életkilátások mellett, ha azonban a mellkasi folyadékgyülem továbbra is kialakul, megoldást jelenthet a pleuraűr lezárása, a pleurodesis. Pleurodesisnek hívjuk magát az eredményt, azaz az elért állapotot és az az kiváltó folyamatot, a módszert is. A kémiai pleurodesis az egyéb kezelésre nem reagáló, nehézlégzést okozó hydrothorax kezelésére alkalmazott módszer, amelynek célja a pleuraűr megszüntetése, azaz a zsigeri és fali pleura összenövesztése. A mellkas csapolását követően a folyadékot leszívják és a tüdő teljes kitágulása után a pleuraűrbe gyulladást és hegesedést okozó (sclerotizáló) anyagot fecskendeznek.
Pleurodesisnél a mellkascsapolás szokásos szövődményein túl 1-2 százalékban előfordulhat súlyos légzési elégtelenség, pneumonitis, akut légúti distressz szindróma (ARDS), és távoli szervekben talkum-embólia, vagyis az eljárás nem veszélytelen.
Általános orvosi vélekedés, hogy a beteg legkevesebb 2-3 hónapos túlélési kilátása mellett mérlegelhető a plurodesis elvégzése a kockázatok, mellékhatások figyelembevételével. A pleurodesist csak olyan betegeknél érdemes elvégezni, akik vélhetően reagálnak majd az eljárásra, ugyanis a potenciálisan szóba jöhető betegek 30%-a mégis alkalmatlan az eljárásra. A pleurodesis rendszerint sikertelen maradhat hegesedések, adhéziók, obstruktív atelectáziás, endobronchiális daganatos betegek esetén vagy éppen, ha kiterjedt az intrapleurális tumortömeg.
Visszatérő folyadékgyülem kínozza?
Tartós megoldás: folyadék lebocsájtása hasüregbe ill. mellüregbe ültetett katéterrel
A fentebb ismertetett has- ill. mellkascsapolásokat váltja ki a folyadékgyülem tartós katéterrel történő kezelése. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy egyetlen minimálisan invazív beavatkozással a páciens elkerülhesse a rendszeres kórházi kezeléseket, a rendszeres szúrásokat, és a minden alkalommal fennálló fertőzésveszélyt. A tartós katéter beültetését követően a páciens otthonában saját magának tudja tüneteit enyhíteni, kontrollálni.
Röviden az eljárásról
A visszatérő folyadékgyülemmel küzdő páciens has- ill. mellüregébe tartós katéter kerül behelyezésre, az ehhez csatlakoztatható gravitációs vagy vákuumos tartállyal a beteg vagy hozzátartozója otthoni környezetben, saját magának tudja a folyadékot lecsapolni, elkerülve ezzel a rendszeres kórházi kezeléseket.
Maga a katéter egy vékony, puha szilikoncső, amely tartósan a hasüregben/mellüregben fekszik, nem kell cserélni. A katéterből kb. 15 cm látható, melynek végén a szelep – ha nem használjuk – bezárul.
Amikor a páciens érzi, hogy tünetei felerősödnek (pl.: nehezedik a légzése), csatlakoztatja a lecsapoláshoz szükséges tartályt, és a folyadék rövid idő alatt lefolyik. A páciens azonnal érezni fogja állapotának javulását. A tartályt – ha telítődött – le lehet választani a katéterről, amelyet kötszerrel rögzítünk a testhez, a ruházat alatt észrevétlenül és zavartalanul viselhető.
Az otthon elvégezhető folyadék-csapoláshoz szükséges steril kellékek egyszer használatosak, a betegnek minden alkalommal új szettet kell használnia. A folyadék lebocsájtásának lépéseit a pácienseknek megtanítjuk, különös tekintettel a higiénés körülményekre és a kötözésre.
Minden beteggel folyamatos kapcsolatot tartunk, hogy kontrolláljuk az alkalmanként lebocsájtott folyadék mennyiségét, és a páciens állapotát.
Kizárólag az ewiCare rendelőben elérhető terápia
Habár évekkel ezelőtt indult eljárás Magyarországon arra, hogy a terápia elérhető legyen állami intézményekben minden beteg számára, a folyadékgyülemek tartós katéterrel történő, otthoni kezelését jelenleg nem támogatja a magyar társadalombiztosítás, a terápia kizárólag magánrendelőnkben érhető el, magán finanszírozásban.
„ …meglepődtem, hogy ez az eljárás milyen alaposan dokumentált, bevett kezelési forma a világon, amit más országok központilag finanszíroznak. Innen nézve mi magyarok, egyelőre hátrányos helyzetben vagyunk, mert ezt a palliatív kezelési módot nem támogatja az egészségügy, ami szerintem érzéketlenségre vall és változtatni kellene ezen” -mondja egyik páciensünk hozzátartozója, Sz. Erzsébet.
„ A tartós katéter beültetése nem olcsó, még akkor sem, ha tulajdonképpen korlátlan ideig biztosítja az ewiCare a működtetését: a folyamatos eszközellátás és a későbbi konzultációs díjak is benne vannak a díjban. Ugyanakkor azt kell mondjam, hogy így is köszönetet kell mondanunk azért, hogy ez a magánklinika behozta Magyarországra ezt az alig ismert, de „megfizethetetlen” megoldást. Olyan pluszt ad az ember életéhez, amit csak az érthet meg, aki ebbe a kiszolgáltatott és veszélyes helyzetbe kerül. Azt gondolom, mi nagyon szerencsések voltunk, hogy még azelőtt megtaláltuk ezt a lehetőséget, mielőtt az ascites súlyosabb tünetei jelentkeztek volna. Nem is merek rágondolni, milyen lehet hetente kórházba járni a szúrások miatt. ”
Szolgáltatásunk bemutatása, lépésről lépésre
A visszatérő ascitessel ill. mellűri folyadékgyülemmel küzdő páciens számára komplex szolgáltatáscsomagot kínálunk. Lehetősége van a különböző tartalmú csomagok közül választania, melyek minden esetben professzionális megoldást nyújtanak tünetei kezelésére. A páciens has- ill. mellüregébe előzetes konzultációt, vizsgálatot követően minimálisan invazív sebészeti beavatkozás keretén belül kerül beültetésre a tartós katéter, mely addig marad a hasüregében/mellüregében, ameddig szüksége van rá.
Első lépések: előzetes konzultáció
A beavatkozás előtt pácienseinknek nélkülözhetetlen egy előzetes konzultáción részt venniük. A kivizsgálás szerves része a beteg általános állapotának felmérése, ezen kívül a műtéti szövődmények kockázatának lehetőségét is alapos vizsgálattal tudjuk minimalizálni. Ennek egyik feltétele egy friss laboratóriumi lelet ellenőrzése. Az előzetes konzultáció további részét képezi az általános ultrahang vizsgálat. Sikeres kivizsgálást követően akár azonnal elvégezhető a tartós katéter beültetése.
A beavatkozást megelőzően a katéter beültetést végző szakorvos kollégánk minden esetben részletes tájékoztatást ad pácienseinknek a műtét lépéseiről ill. a kezelés esetleges kockázatairól, és örömmel válaszol a felmerülő kérdésekre.
A beavatkozás
A tartós katéter beültetése helyi érzéstelenítésben történik, minimális fájdalommal jár és nem tart tovább 20 percnél. A beavatkozást követően a panaszok azonnali enyhülését tapasztalják a páciensek. Betegeinknek a műtét után rendelőnkben kell maradnia néhány órás megfigyelésre. A pihenőszobában eltöltött idő alatt a katéter otthoni, helyes használatával ismerkednek meg, különös tekintettel a higiénés szempontokra.
Az otthoni lecsapolás lépései könnyen elsajátíthatók. 1997 óta több mint 300 000 esetben alkalmazták sikerrel az eljárást a világ számos országában, melynek köszönhetően a betegek otthon tudják folyadékgyülem okozta panaszaikat enyhíteni.
A műtétet követően a páciens megismeri a katéterrendszer elemeit és maga is képessé válik a hasi vagy mellkasi folyadékgyülem lecsapolására otthoni környezetben.
Javasoljuk betegeinknek, hogy hozzátartozójuk kísérje el őket a beavatkozásra, így többen megtanulhatják az otthoni használat lépéseit, és később otthon segítséget tudnak nyújtani a betegnek.
Oktatás
Szintén a megfigyelési időszakban mutatjuk be részletesen az otthoni használathoz szükséges szettek tartalmát, a steril körülmények fenntartásának részleteit, a kötözés lépéseit. A katétert minden egyes csapolást követően új kötéssel kell rögzíteni. A kötszer fedi a katétert, a ruházat alatt észrevétlen marad, és nem hátráltatja a beteget a mindennapi tevékenységeiben.
Távozás előtt betegeinket ellátjuk steril fogyóanyagokkal, illetve ismertetjük velük a későbbi kapcsolattartás menetét.
Ellátás a fogyóanyagokkal
Páciensünknek szigorúan adminisztrálnia kell a lecsapolások minden alkalmával. Fel kell jegyeznie a folyadék-leeresztés dátumát, a lecsapolt mennyiséget, illetve minden, a szokásostól eltérő körülményt.
Mielőtt szettjei elfogynának, rendelőnket kell értesítenie, így el tudjuk látni további fogyóanyagokkal. Kollégáink minden alkalommal részletes tájékoztatást fognak kérni a korábbi csapolásokról. Mivel a lecsapoláshoz szükséges szett nem kapható a gyógyszertárakban vagy az egészségügyi központokban, kérjük, közvetlenül minket értesítsen. Az otthoni szetteket postán juttatjuk el a pácienshez, de személyesen is átvehető rendelőnkben.
Kontrollvizsgálat
Az általunk nyújtott terápia célja, hogy minimálisra csökkentse az orvos és beteg közötti találkozások számát. Pácienseink számára egyetlen kötelező kontrollvizsgálatot írunk elő, amire 2-3 héttel a műtét után kerül sor. Ez alkalommal ellenőrzi a beültetést végző orvos a sebeket, eltávolítja a varratot. Ezt követően kizárólag panasz esetén van szükség kontrollvizsgálatra.
Fókuszban a páciens
A hozzánk forduló páciens hathatós segítséget kap, minimálisra csökken a kockázatot jelentő beavatkozások száma. Mobilitása megnő, otthoni, biztonságot nyújtó környezetben történő kezelése pozitív hatással van közérzetére, és az egyéb terápiákra is jobban reagál. Tüneteit azonnal meg tudja szüntetni, életminősége lényegesen javul.
Missziónk, hogy az érintett betegcsoportot teljesebb élethez segítsük.
Kapcsolat
Telefonos ügyfélszolgálatunkon hétköznap 08:00 és 20:00 között várjuk hívását! Weboldalunkon, a kapcsolatfelvételi űrlap kitöltésével kérhet visszahívást, kollégáink a lehető legrövidebb idő alatt felveszik Önnel a kapcsolatot!
