Betegségek, tünetek jelentkezésekor a diagnózis felállításának első lépéseként a kezelőorvos laborvizsgálatot ír elő. Egy laborvizsgálat sajátos összefüggésekkel derít fényt egy betegség jelenlétére, adott esetben segít annak kizárásában. Ezen kívül segítséget ad a betegségek rizikó tényezőinek kiderítésében, illetve a terápiák hatékonyságának megítélésében is.
Az orvosi beavatkozások, műtétek előtt szintén szükséges egy, a terápiának megfelelő, célzott ellenőrző laborvizsgálatot elvégezni. Dr Oláh Gergely sebész szakorvossal osztotta meg velünk a főbb tudnivalókat a tartós-katéter beültetést megelőző konzultációról, a kivizsgálás során ellenőrzött laboreredményekről.
A visszatérően felgyűlő hasüregi folyadékgyülem tartós katéterrel történő kezelése egyetlen minimálisan invazív beavatkozást igényel, amely során a tartós-katéter a beteg hasüregébe beültetésre kerül. A műtétet megelőzően előzetes konzultációra, állapotfelmérésre van szükség. Erre a vizsgálatra az érdeklődő páciens friss (2 hétnél nem régebbi) laborvizsgálati eredményekkel kell érkezzen. Ezekből az eredményekből, rendszeresen szedett gyógyszereinek listájából, korábbi kivizsgálásainak eredményeiből, de legfőként szakorvosunk vizsgálata után állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy a katéter beültethető-e a páciens hasüregébe, vagy esetleg későbbi időpontra kell halasztani a beavatkozást.
A beavatkozás előtti kivizsgálás szerves része a beteg általános állapotának a megítélése, felmérése, továbbá a műtéti szövődmények kockázatának a lehetőségét is minimálisra kell csökkentsük. Ennek az egyik feltétele egy friss laboratóriumi vizsgálat elvégzése, amelyhez szükségünk van: teljes vérképre, alvadológiára, általános ion panel és vesefunkciós értékek vizsgálatára, teljes májfunkció elemzésére, szedett gyógyszerek listájára, kórelőzményre, ascitest igazoló leletre.
A teljes vérkép az ascites kezeléséért
A vérképelemzés egészségi állapotunk felmérésének elsődleges forrása. Segítségével vizsgálják a vérképzést, vörösvértesteket (hemoglobin, hematokrit), fehérvérsejteket, vérlemezkéket, máj- és veseműködést. Olyan fontos információkat szolgáltat, amelyek ismerete különösen műtéti beavatkozások előtt nélkülözhetetlen. Eredményes vérkép-vizsgálathoz elengedhetetlen, hogy éhgyomorra érkezzen a páciens a rendelőbe.
Vörösvértestek felelősek a vérgázok, a hemoglobinok pedig az oxigén szállításáért a vérben. Hematokrit értéke megmutatja, mennyi a vér oxigénszállító kapacitása. A normál szinthez képest alacsonyabb, vagy magasabb értékek vérszegénységre (anaemia), vitaminhiányra, tüdőbetegségre, kiszáradásra, szívbetegségre, leukémiára utalhatnak.
Fehérvérsejtek feladata a védekezésben, fertőzések leküzdésében van. Alacsony vagy magas értékük segít kideríteni, hogy a fertőzést mi okozza: baktérium, vírus, vagy más élősködő.
Vérlemezke a véralvadásban játszik döntő szerepet. Alacsony értéke miatt csontvelő betegségre, lép megnagyobbodására lehet gyanakodni, fokozott vérzékenységgel kell számolni. Magasabb érték esetén vérrögképződés esélye állhat fenn.
Alapbetegségen kívül a hasüregi folyadékgyülem jelentősen befolyásolja a beteg életkörülményeit, szervezetének állapotát, mely változások a vérkép értékeiben is megmutatkoznak. Tartós-katéterünk beültetése előtt ezért szükséges a teljes vérkép adatainak alapos áttanulmányozása.
De mi is az a teljes vérkép?
A teljes vérkép annak megítélésére szolgál, hogy szervezetben van-e valamilyen aktív gyulladás, illetve a teljes vérmennyiséget jelzi, amelynek egy bizonyos szintje alatt (vészes vérszegénység esetén) a műtéti beavatkozás nem végezhető el.
Az alvadológiai vizsgálatok
Alvadológia, vagy véralvadási folyamat célja a további vérvesztés megakadályozása. Véralvadási zavarok esetén vérzékenység lép fel, vagy ellenkezőleg, fokozott alvadékonyság. Az alvadáshoz fehérjékre van szükség. Vérzékenység esetén a fehérjék kellő mennyiségben nem állnak rendelkezésre, így elmarad a vérrögképződés, ami megakadályozná a folyamatot. Laborvizsgálatokkal a vér alvadékonyságát, illetve a véralvadást szabályzó enzimrendszer működését ellenőrzik.
Mivel terápiánk során műtéti beavatkozásra kerül sor, mindenképpen szükséges az alvadológiai vizsgálatok eredményeinek kiértékelése, amelyet a páciensünk magával hoz, vagy elküld a részünkre elektronikus konzultáció keretén belül a többi leletével együtt.
Dr. Oláh Gergely így definiálja ezt az adatot:
Az alvadológia a szervezet véralvadási rendszerének a vizsgálata. A katéter behelyezés műtéte során óhatatlanul kis vérzések keletkeznek, amelyek jó alvadás esetén maguktól megállnak, azonban ezen értékek abnormitása esetén rendezésük feltétlenül szükségesek a beavatkozás előtt
A májfunkciós értékek vizsgálata
A májfunkció ellenőrzése szintén vérvétel segítségével történik. A máj a szervezet méregtelenítéséért, anyagcsere folyamatok zavartalan működéséért felel. Termeli a koleszterint, keményítőt, vitaminokat raktároz, segíti a toxikus anyagok lebontását, így normál működése elengedhetetlen a szervezet számára. Laboratóriumi módszerekkel elemzett vérmintából következtetni lehet a máj elváltozásaira, betegségeire, amelyekről leginkább az albumin, bilirubin, alkalikus foszfatáz, alanin-transzamináz és a gamma-glutamil-transzferáz szint árulkodik. Ezek magas vagy alacsony szintje májgyulladásra, májzsugorodásra, hasnyálmirigy-gyulladásra, mononukleózisra, daganatos betegségekre, vitaminhiányra, sárgaságra, epeúti elzáródásra, pajzsmirig-alulműködésre utalhat. A máj zavaraira enzimvizsgálatokból is következtetni lehet.
Májfunkció a máj állapotáról ad információt, amely összefüggésben van a máj által termelt alvadási faktorokkal (lásd alvadológia), a szervezet folyadékháztartásával és a szervezet általános állapotával.
A vesefunkciós értékek és általános ion panel elemzése
A veseműködés ellenőrzésének célja a visszafordíthatatlan vesekárosodás elkerülése azáltal, hogy beazonosítják a vesebetegségek jeleit azok korai szakaszában. A laboratóriumi teszteket vér és vizelet mintából végzik. Vesekárosodás első jele a vizeletben folyamatosan jelen lévő fehérje. Vérből a szérum kreatinin értéket figyelik, amely a vese működéséről, a benne zajló folyamatokról árulkodik. Segítségével számítható ki a GFR ráta, azaz a glomeruláris filtrációs ráta, amely a vesefunkciókról ad átfogó képet. Csökkenő értéke egyre gyengébb veseműködést jelez, kritikus szint alatt vesepótlás azonnali elindítását teszi szükségessé.
Az ion- és vízháztartás egyensúlyának fontossága
Az emberi szervezet működéséhez nélkülözhetetlen az ion- és vízháztartás egyensúlya. Az ionok ásványi anyagok, pl. kálium, kalcium vagy nátrium, amelyek elektromos töltéssel rendelkeznek. Amennyiben ásványi anyagokat veszítünk, és nem pótoljuk őket, fizikai teljesítőképességünk csökkenhet. Egy felnőtt embernek napi 2-3 liter folyadékbevitelre van szüksége. De hogyan érinti ionháztartásunkat az ascites?
Szakorvosunk figyelmeztet, hogy a hasvíz képződése során a szervezet folyadék- és ionháztartása felborulhat. Ha tartósan nem jut elegendő folyadékhoz a szervezet, vagy más okból borul fel az ionháztartásunk, kiszáradás állapota következhet be, melynek tünetei szédülés, fejfájás, fáradtság, sápadt bőr, súlyosabb esetben hányinger, hányás, vérnyomásesés, szívritmuszavarok. Megfelelő mennyiségű folyadékbevitellel a vérkeringés, a vérnyomás stabilitása, szerveztünk oxigénellátottsága biztosított.
Gyógyszerlista, kórelőzmény, folyadékgyülemet igazoló lelet
A pontos diagnózis felállításához elengedhetetlen a korábbi betegségek ismerete, az alapbetegségeket kezelő, rendszeresen szedett gyógyszerek listájának áttekintése. Lényeges, hogy a páciens beszámoljon esetleges gyógyszerallergiájáról, betegségének előzményeiről, valamint azokról gyógyszerekről, amelyeket rendszeresen szed. A hozzánk érkező betegek esetében gyorsíthatja a kezelést, ha már rendelkezik olyan lelettel, amely igazolja az egyéb kezelésre nem reagáló ascitest.
Fontos tudnunk, hogy olyan gyógyszert szed-e a beteg, amely megakadályozza beavatkozás elvégzést (pl. véralvadásgátló). Fontos átlátnunk összességében a beteg kórelőzményét, vizsgálatokat, ascites megjelenésének okát, lefolyását, panaszok hátterét. Ezek alapján tudjuk megítélni, hogy alkalmas-e a beteg a katéter beültetésre.
Amennyiben a laborvizsgálatok eredményei és beteg állapota lehetővé teszi a műtét elvégzését, minimálisan invazív eljárás keretén belül kerül behelyezésre a tartós-katéter. Magyarországon egyedülállónak számító terápiánkkal segítséget nyújtunk a visszatérően felgyűlő ascitessel küzdő pácienseknek, hogy saját otthonukban kontrollálhassák kínzó tüneteiket, és ismét teljesebb életet élhessenek.
